Bizonyára nektek sem újdonság, hogy az új generáció nem indult túl fényesen. A Microsoft egy exclusive címet sem tudott kihozni launch-ra és az xbox series s-el kezdte el hátráltatni a technológiai fejlődést míg a Sony nem számolt előre a ps-t körülvevő hype-ra és szokatlanul sok hibával rendelkező gépet dobott a piacra, amely bakiknak egy részét már helyretették, de az olyan alapvető dolgokat, mint például, hogy a kontroller ne kezdjen el driftelni még mindig nem sikerült megoldani. Mindenesetre mostmár kezd rendeződni a helyzet, mert az xbox már a polcokon is kapható, míg a ps5 fokozatosan kezdi utolérni magát. Ami viszont tényleg egyre inkább érzékelehető, hogy vége az uborkaszezonnak és ez meg is látszik az exclusive címek számán mindkét oldalon, de most csak az Insomniac platformeréről fogok írni a Rachet and Clank Rift Apart-ról.
Kezdjük is azzal, hogy mi az a Rachet and Clank. Igazából akinek nem ismerős a név a playstation brend egyetlen olyan platformer játéka, amely túlélte a generációváltásokat és nem felejtődőtt el, mégha a részek száma vissza is szorult az elmúlt időszakban. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a ps4 generációban rebootolták a sorozatot és most annak a folytatását is kapjuk. Remélem a sony felpörgeti majd a Rachet and Clank epizódokat, vagy akár visszatér a Jack and Dexterhez is, mert a platformerek készítéséhez az Insomniac Games-el az élen még mindig értettek.
A történet nem követeli meg az előző részek ismeretét, bár jó sok easter eggből maradnak ki az új játékosok. Mindenesetre az alapfelállás az, hogy Clank Rachetnek ad egy dimenziófegyvert, amit a gonosz Doctor Nafarius elrabol, és egy olyan dimenzióba teleportálja őket ahol mindig ő nyer. A cselekményt bonyolítja az, hogy a főhőseink a kalandjuk elején különválnak és egy másik Lombax is képbe kerül Rivett, aki szerintem az egyik legcukibb videójáték karakterré avanzsálta magát. A főhősöknek innentől kezdve pedig össze kell dolgozniuk, hogy visszaállítsák az univerzum rendjét. A történet igazából nem vállal sokat, de mégis nagyon ütősnek hat mégpedig kettő dolog miatt. Az egyik az, hogy fantasztikusan van megírva, azaz egy kellemetlen párbeszéddel sem találkoztam pedig nem is felnőtt korosztálynak találták ki a játékot, a másik pedig a program filmes eszközei amiket fantasztikusan kezeltek. A játék már első átvezető jelenetében ez meg is mutatkozik és kitart a végéig. A kamera mozgása, a zoomolások, a plánok, a montázsok, mind nagyon tudatosan kiválasztották holott nem is egy filmről beszélünk.
Ezek az eszközök nem csak azért fontosak, mert az akciót előtérbe helyezi, hanem mint az előbb látott példánál bevon a történetbe. Összefüggéseket teremt és kiemeli az átlagos játékok közül. Az írás minősége pedig tovább emeli ezt az alapvetően is nagyon magas színvonalon álló prezentálást. Így hiába nem egy sokat mondó és mély történettel találkozunk, a játék mindent megtesz, hogy annak érződjön. Másik plusszpont, hogyha megcsinálunk bizonyos mellékküldetéseket a folytatást is már elkezdték építeni a készítők bizonyos lore darabkákkal, amik sosem hittem volna, hogy érdekelni fognak egy Rachet and Cllank játékban, de az Imsomniac rámcáfolt.
De a történet és a története és annak prezentációja csak egy dolog beszéljünk a játékmenetről. Fontos azt tudni a Rachet and Clank új epizódjáról, hogy félig tech demo-nak készítették, mert rendesen kihasználja az új konzol adta leehetőségeket, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy teleportálhatunk csata közben, hanem egyéb logikai fejtörők megoldásában is. Van például egy-két pálya, ahol egy kristályt megütve 2 dimenzió között utazva kell eljutnunk a-ból b-be amit mondanom sem kell, hogy fenomenálisan néz ki. Ugyan a dimenziók közötti váltás már a Titanfall 2-ben is jelen volt, de messze nem ilyen méretekben. Viszont techonlógia ide, vgy oda a Rachet and Clank előnye még mindig a fegyverekben mutatkozik meg. Ugyanis most is egy rakatot kapunk belőlük. Vannak az átlagosabbak mint például a lézerpisztoly, a sugárágyú, és azok, amelyek tényleg a földhözrántják az állunkat mint például Fungi, a gomba, aki egy kis ideig megidézhető barátságot bot, vagy a kerti locsoló, ami pici időre stunnolni tudja ellenfelünket. És a legjobb, hogy ezekből még van bőven, csak kiemeltem két példát. A pályáknál és az ellenfeleknél szintén hasonló a változatosság. Kalandunk során több bolygót is bejárhatunk, amik közül lesznek sandboxosabb megközelítésűek és teljesen srciptelt eseményhez igazodóak is és ezzel a felosztással pont megfelelően van adagolva az akció. Amit negatívumként tudnék felhozni, hogy a játékban megtalálható bossharcok gyakran ismétlődnek, azaz sokkal inkább hasonlítanak egy tankosabb ellenfélre, mintsem egy jól kidolgozott bossharcra. Ami kár tekintve, hogy a köznapi ellenfelek palettája elég változatosra sikerült. Ami szintén még említésre méltó, hogyha szétnézünk a pályán különböző ruhákat találhatunk, amelyek sokkal inkább skinek, de kisebb tulajdonságokkal is rendelkeznek. Nekem nem sikerült megtalálni az összeset, de aki szeret keresgélni, annak megfelelő időtöltés lesz és egészen jól kinéző ruhakombinációkat is össze lehet rakni.
Legutoljára beszéjünk picit a technikai oldalról. A rachet and clank fantasztikusan néz ki. Mármint tényleg. Az effektek a részletek, a dimenziók közötti váltások külön figyelmet érdemelnek. Az átlagos kinézet mellett pedig grafikai beállításokat is kapunk ezúttal. Van a Fidelity mód, ami 4 k felbontást és ray tracing mellett nyújt 60 fps-t, van a performance és a performance ray trraycing, amely kettő közül az előbbi egy magas képfrissítési rátát ad, míg az utóbbi ray traycing és 60 fps mellett dolgozik, amivel én is játszottam és a végeredmény pazar és folyékony. Sosem voltam nagy fps fanatikus, de mégis hozzátesz az élményhez és sokkal jobban áll az akció jeleneteknek mint a 4k 30 fps, amit csak azoknak ajánlok, akik 4k tévével rendelkeznek, amúgy meg semmi érdemi különbség nem tapasztalható. A képi világ mellett pedig megjelent a ps5 nagy húzóereje a duelsense kontroller is, ami a rachet and clank nem teljesen használ ki, de sokkal jobb élményt nyújt Így is a játékhoz mint az előző generációs nyújtott a reboothoz. Egyszerűen a visszacsatolás a ravasszal nagyon jól működik és elér egy 4d hatást, amit ugyan tudatosan nem feltétlenül érzékelsz játék közben, de mégis segít berántani az élménybe.
És hogy milyen lett az összhatás? Fantasztikus, és őszintén meg is lepett a Rift apart, mert ha lett volna más játék ps5-re, lehet, ki sem próbáltam volna, és mennyit vesztettem volna vele! Szerencsére nem így alakult, és a platformerszéria újra megcsillanthatta fogait. Én várom a folytatást, és remélem átállnak inkább generációnkéntni 2-3 rachet játékra, mert ha ilyen minőségben hozták össze ezt az epizódot igazán folytatni kéne a jövőben. Főleg. hogy cliffhengerrel zárult, szóval nem kizárt egy dlc vagy folytatás.
Tornyai Botond
