A stábból Annával részt vettünk 2023. december 2-án egy buszos kiránduláson Kőszegen és Fraknóban a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra szervezésében. Fraknó Várának megtekintése és a kőszegi séta meghitt, adventi hangulatot hozott el számunkra így december elején.
Közel hat óra utazás után először Fraknó Várához érkeztünk meg. Az ausztriai várban szakadó hóesésben kerestük fel az adventi vásárt, ami nagyon hangulatossá tette a kirándulást már az elején. Mivel a vezetett vártúránk csak két óra múlva kezdődött, így bőven volt idő a nézelődésre, vásárlásra. Szebbnél szebb portékák között sétálgattunk: méhviasz gyertyák, különböző kerámia termékek, ékszerek és ruhák. A kézműves termékek mellett volt sült gesztenye és forró csokoládé is.
A várat tárlatvezetés keretében jártuk be. A magyar nyelvű idegenvezető többek között mesélt az Eszterházy család szövevényes történetéről is. Elmondása szerint a vár elsősorban a „mindennapok vára” volt, vagyis inkább hétköznapi használatra rendezték be, kerülve az impozáns díszítéseket. Megtekintettük a legkorábbi, egészben fennmaradt magyar koronázási zászlót, melyet igen nagy mérete miatt legalább ketten tartottak a ceremónia során. Ezt a lobogót Eszterházy Miklós nádor hordozta II. Ferdinánd koronázásán 1618-ban.
Az épületben található Európa legnagyobb magánkézben lévő fegyvergyűjteménye. Az idegenvezető nagyon felkészült volt, nekem külön tetszett, hogy érdekességeket is mondott az adatok, évszámok mellett. Például azt is megosztotta velünk, hogy honnan ered az „Itt a kezem, nem disznóláb!” népszerű szólás: egy rövid csövű pisztolyt és jellegzetes formájú tokját hívták régebben disznólábnak. A kiállításon végigkövettük a puskák fejlődését az előltöltős kanócostól a kovaköves változatig. Megnéztünk egy eredeti mozsárágyút, valamint megismerkedtünk a kézi üveggránáttal is. Érdekes volt látni, hogy mennyi rafinált haditechnikát vettetek be régen az ellenség ellen.
Az osztrák város után Kőszegen álltunk meg, ahol csak egy rövid sétát tettünk a belvárosban. Ebben a városban nem volt karácsonyi vásár, így csak az érdekes formájú házakon és díszítésükön tudtunk gyönyörködni. Estére elég hideg lett, de a félórás séta alatt mindenki tudott fotózkodni, sőt még egy helyi zenész adventi koncertjének a végére is odaértünk.
Fáradtan, de ünnepi hangulatban érkeztünk haza késő este Szegedre. Nekem nagyon jó élmény volt ez a kirándulás, teljesen feltöltődtem és ezután már egyre jobban várom a karácsonyt.
✒ Benkő Márton
