Ma „túlélőnap” volt, helyesebben szólva csak délelőtt volt, ami miatt minden stábtag hamarabb érkezett, előkészíteni a terepet. Bella (egyik résztvevőnk) korán megérkezett, amit az követett, hogy szépen benyitott a mindennapi „mindenki kész?” beszélgetésünk utolsó pillanatára, legalábbis ami engem érintett. Kimentem üdvözölni és felmérni mennyire fáradt. Szerintem annak tűnt, mint mindenki más. A korán érkezők sorába csak Andris csatlakozott. Ami a többi STÁBorozót illeti, beértek ugyan, habár nem múlt sokon, hogy késsenek.
Ez is azt mutatta, hogy ők is elfáradtak a hét vége felé. Ugyan, pánikra semmi ok, ugyanis Anna megismételte a tegnapi bemelegítést, csak most nem csak a csajok vettek rajta részt. Most még annyival volt több a bemelegítő, mint tegnap, hogy memóriából Just Dance táncokat táncoltak közösen, majd Andris egyedül még a Rasputin című számra is mozgott.
Ezek után két darab háromfős, és egy kétfős csapatra bontottuk az ifjakat, akiknek feladatuk az általunk elkészült állomások feladatainak megoldása, túlélése volt. Minden egyes segítőnek (vagyis nekünk) jutott egy-egy olyan médiás téma, amiben jártas és az alapján kellett feladatot kitalálnunk. Az én témám a kedd délelőtti előadások alapján a hír & újság volt. Egy tizenkét kérdéses feladatot írtam össze, tizenöt perces kitöltési idővel. Eleinte én voltam a “rossz zsaru”, mert enyém volt a hét “legszárazabb” anyagából készült feladatsor, de a szemfülesek azért könnyen megbirkózhattak a kérdésekkel, próbáltam segíteni kicsit. A három csapatból viszont jelezte az egyik, hogy nagyon izzasztó volt az állomásom. Pedig nem is álltam kint a melegbe, mint két segítő társam is. Ők nagyon szétizgulták a feladatot, pedig mondtam, hogy átnézzük a válaszokat a végén, arról nem is beszélve, hogy nem pontra ment a játék. Szerencsére mind a három csapat sikeresen túlélte a délelőttöt, ügyesek voltak és élvezték a játékot.
Szünet alatt Sushi Go, 360° STÁBoros Activity, illetve Jenga került elő a társasok közül. Én a hölgyekkel tartottam, ahogy eleinte Márk és Bence kollégáim is. Három kör játék után jártam egyet, majd egyszercsak meghallottam, hogy a Heathers című musical betétdala szólt. Mivel felismertem, később rákérdeztem, amivel feldobtam Blanka napját, aki egy Heathers összefoglalóval is készült nekem, ugyanis csak a zenéit ismertem eddig, de a történetből szinte semmit.
Végül átment mindenki a másik terembe, a délutáni utolsó program miatt, ami a “STÁBor értékelő” volt. Mindenki értékelhette a programokat, hogy mi tetszett neki és miért, és önmagát is, például, hogy, hogy mit tanult meg, és miben fejlődne, az első napon kitűzött célokat sikerült-e elérnie. De természetesen mi, szervezők is kaptunk visszajelzéseket, amit a srácok és a lányok értékelő papírlapokra írtak, név nélkül, és üzenhettek. Kivétel nélkül, írtak egy-egy mondatot a segítők lapjára, de ugyanígy egymásnak is készítettek délelőtt ilyet, amiket Anna adott oda mindenkinek. Minden résztvevő és mi segítők is kaptunk YouthPasst, le is fotózkodtunk vele, ahogy tavaly is, aztán aláírtuk egymás vászontáskáját, amit az első napon kaptunk.
Nekem célom volt a közkedvelt legyek a résztvevő ifjak köreiben, számomra nem csak a munka volt a fontos hanem a társaság jókedvének a fenntartása, és a stábunk összes tagja ezen dolgozott. Bár voltak kihívások mindebben, de mégse csinálnám máshogy. Ezen okból írhatom, hogy a célom végül is elértem.
Miután mind ez lement, alig akartak elindulni a STÁBorozók. Még beszélgettünk a zárókör után legalább még 10-15 percet a teremben, nem mozdultunk. Szóval szerintem ez egy nagy sikersztori lett, a végén körülbelül a fele társaság jelezte, hogy csatlakozna a szerkesztőségünkhöz, vagy Vaniékhoz táncolni. Ha legközelebb is lesz ilyen program, biztosan írok majd arról is, ugyanígy.
Nézzétek meg Márk összefoglaló videóját a táborról:
✒ Langane Ében
