Nemrég készült egy közel fél órás podcast beszélgetésünk egy a graffiti kultúrában jártas fiatallal, Bencével. Természetesen, ahogyan az lenni szokott nem fért bele minden ebbe az időkeretbe, ezért írott formában is megosztok veletek néhány érdekességet a témában. Tehát ennek a cikknek nem a podcastban elhangzottak írott formában való megismétlése a célja hanem, hogy plusz információkkal, érdekességekkel szolgáljon. A modern graffiti illetve a street art eredetéről lesz szó, a főbb pontokra fókuszálva.
Kezdjünk egy kis nyelvészettel. A graffiti az olasz graffito szóból eredeztethető. Ami lefedte az ókori római feliratokat és az őskori barlangrajzokat egyaránt. Ha szó szerint fordítjuk le, akkor rájöhetünk, hogy a graffito eredeti jelentése nem más mint karcolat, míg a még korábbi görög graphien szó jelentése írás. A középkorban gyakran a templomok falain megjelenített boszorkányjeleket illették ezzel a kifejezéssel, amelyek az ördög távoltartására szolgáltak. A mai értelemben az egyszerű falfirkától, a művészi igényességű feliratokig mindent megjelenést graffitinek hisznek a kívülállók.
Pedig jelentős különbségek vannak. Egyes graffitik már a street art részeinek minősülnek a művészi igényesség és tehetség okán. Míg az egyszerűbb tag (teg) inkább egy szimpla közlés a többi graffitis számára, hogy alkotója ott járt. A kívülállók legtöbbször csak ezekkel az egyszerűbb kezdetleges feliratokkal találkoznak ezért károsnak tartják. A mai fogalmaink szerint a street art már a nagyközönségnek szól és egyaránt tartalmaz feliratokat, például művészi igényességű tag-eket, és falfestményeket. Sőt akár szobrokat és domborműveket is sorolhatunk street art kategóriába. A modern és kortárs utcai művészet a popkultúra része. Így az alkotók között a névtelen tehetségek és a már ismert profi és neves művészek is megjelennek. Olyanokra gondolok, mint Andy Warhol , aki a populáris művészet egyik ismert képzőművésze.
Modern értelmezésben a graffiti 1960-as évek közepére jelent meg mozgalmak formájában. Ezen emberek és crew-k közé tartozik például Cornbread. Az ő esetében, egy fekete férfiról beszélhetünk az 1960-as évek közepén aki egy-egy mondatot festett fel, abból a célból, hogy változást hozzon a világra, az afroamerikaiakat érő erős diszkriminációval szemben. Valamint, az értelmetlen bandaháborúk ellen küzdve, csakúgy mint Afrika Bambaataa a zenében, Cornbread a képzőművészet által. Azt hirdetve, hogy mindenki egyenlő. De ha ugrunk egy évtizedet, akkor eljutunk Super Kool 223-ig akihez az első vonatkocsin megtalálható mestermű tartozik, a STRAAT Múzeum szerint.
A 80-as években Blek Le Rat már ember és állat alakokat is előszeretettel használt, 90-es évekre pedig HAZE graffitiművész létrehozta A HAZE Clothing-ot az egyik legelső önálló streetwear márkát a világon. A nagy márkáknak ugyanis korábban is volt street wear brandje. Az ezredforduló évében a szubkultúra felemelkedett, az internetes fórumok, és a chatszobáknak köszönhetően. Ebből az évtizedből Banksy-t emelném ki, a podcast meghallgatása után egyértelmű lesz miért. 2015-ben pedig Amszterdamban egy retrospektív graffiti kiállítást rendeztek a 70-es évek New York City-jére jellemző alkotásokról. Ironikus kicsit de egy olyan embert hozok a múlt évtizedből, a dzsentrifikáció elleni akcióban eltüntette több falfestményét Berlinben. BLU ezen kívül az animált falfestményeiről vált ismertté, amelyekből videókat is készített.
Ezekből is látszik, hogy az egyszerű lázadó üzenetektől, szignóktól hogyan jutottunk el társadalmi ügyekig. Összefoglalónak és háttérnek nagyjából ennyi, ha pedig kíváncsi vagy, hogy milyen ez a szubkultúra belülről, kattints tovább a podcastre!
Langane Ében
Lnagane Ében
