Épült: 1910-1911
Magyar Ede tervezte Ungár Benő és Mayer Áron megrendelésére. Ez Szeged első három emeletes lakóépülete. Az emeleten tágas nagypolgári lakások voltak, melyeket a második világháborút követően kettéosztottak. A földszinten kezdetben a Corso Kávéház, majd a Dreher Sörcsarnok üzemelt, később kisebb üzletek mellett a Szent István Társulat könyvkereskedése. Az épület vasbetonból készült, ami akkoriban újdonságnak számított.
Az építési szabályzat hivatalosan csak két és fél emeletet engedélyezett akkoriban, de a város fejlődését és a forgalmas helyet figyelembe véve a Szegedi Napló akkori cikke szerint nem lehet akadály a három emelet kivitelezése sem. (Szegedi Napló 1908. dec. 29.)
Az előkelő hangulat megőrződött a bérpalota főlépcsőházában, és udvari körfolyosóin is, ahol az akkor újdonságnak számító vasbeton szerkezet is felfedezhető. Az épület a földszinttől felfelé haladva egyre díszesebb. A földszinten a modernitás kap hangsúlyt, míg felfelé haladva egyre kidolgozottabb szecessziós díszítésekkel találkozunk. Az apró tornyok, a női alakok kiváló bádogosmunkák, igazi remekművek. Eredetileg 18 kicsi, keskeny bolt készült volna körben a földszinten; e helyett a Dugonics tér felől összefüggő nagy térben a Corso Kávéház nyitotta meg kapuit. A pincébe innen kétkarú, íves lépcső vezetett, ahol az utcai fronton különszobák és a kávéházi személyzet lakószobái, az udvari oldalon süllyesztett tekepálya készült, amelyek fönnmaradását végül nem engedélyezték. (1)
A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. A párkányzat és a tetőszint magasságában mutatkozik meg leginkább Magyar Ede lenyűgöző építészi fantáziája és rajongása a szecesszió iránt. Díszes oromfalakat, hagymakupolás vagy buzogányos tornyocskákat tervezett, még „csillagvizsgáló” is akad, a tetőgerinceket pedig hajóorr díszek csinosítják. Az igazi csúcsteljesítmény az épület leghangsúlyosabb elemében, a pompás sarki kupola kialakításában bontakozik ki.
A szecesszió nagypolgári előkelőséggel párosult díszítő kedve hangsúlyosan megőrződött a bérpalota főlépcsőházában, és udvari körfolyosóinak mértéktartó eleganciájában. Egykori elegáns belső tereinek hangulatát őrzi az egyik mai üzleti tér mennyezetén a különleges színvilágú szecessziós gipszstukkó. (2)
forrás:
(1) https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/index_3.htm (utolsó megnyitás: 2024.12.16.)
(2) https://szecesszio.szegedvaros.hu/setak-szeged-ungar-mayer-palota/ (utolsó megnyitás: 2024.12.16.)
A szegedi német nemzetiséghez köthető gasztronómiai jellegzetességekről Korom Alexandrával, Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk a diverCITY pojekt keretében megvalósult média és nemzetiségi workshop alkalmával.
