A Reök-palotát 1907-ben Greifenbergi Reök Iván Lajos építtette, tervezője Magyar Ede. A Reök család az 1600-as években települt Magyarországra. Szegeden kívül Horgoson volt birtokuk. A család tagjai igen sokat tettek Szegedért és a környéken élőkért. A legtöbb szegedi mégis alig tud többet róluk a nevüket őrző épületnél. Pedig a híres festő, Munkácsy Mihály is a Reök családhoz kötődik, hiszen a palotát építtető Reök Iván unokatestvére. Édesanyja Greifenbergi Reök Cecília.
A család történetét többen is kutatták az elmúlt évtizedekben. Ezekből sokat megtudhatunk a szerteágazó rokoni viszonyokról. Az egyik legfrissebb kutatás Lévai Katalin: Az örökhagyó – A Reök család regénye című könyve kapcsán valósult meg. A személyes történetekről bővebben az épületben jelenleg üzemelő Regionális Összművészeti Központ honlapján lehet tájékozódni.
Az épület a szegedi szecesszió egyik kiemelkedő képviselője. Növény- és állatmotívumok, majolika díszek teszik teljessé a látványt. Az országban is egyedülálló épület nem a lechneri hagyományokat követi, hanem a szecesszió francia irányzatát. Ami nem meglepő, hiszen a tervező, Magyar Ede párizsi tartózkodása alatt az irányzat nagy hatást gyakorolt az építészre. Emiatt ez a mai napig városképi jelentőségű épület. Jól illeszkedik a belvárosi paloták sorába, melyek jelentős része német gyökerekkel rendelkező nemesi családok megbízásából épült.
Napjainkban regionális összűvészeti központként működik.
A német nemzetiség szegedi történetéről Korom Alexandrával, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk a diverCITY szolidaritási projekt ötnapos média- és nemzetiségi workshopjának egyik délutánján.
További információ a Szegedi Németek weboldalán.
