Magyar Ede tervei alapján épült 1909-ben. Az épület eredetileg több funkciót látott el. A benne található lakások mellett a református népiskola és a református parókia is otthonra lelt benne. A két lakóépületként készült épületrész V alakban helyezkedik el egymáshoz viszonyítva, melyet egy földszintes bejárati rész köt össze. A földszintes rész tetején teraszt alakítottak ki, mely kezdetben több kisebb esemény színhelyéül szolgált.
Az épület alsó részében üzletek és vendéglátóhelyek kaptak helyet, ahol ma is ilyenek üzemelnek. Az épületen a szecesszió mellett barokk stílusjegyeket is felfedezhetünk. Az épület egy ötszög alakú telken épült, aminek adottságait kihasználva több, egymástól eltérő funkciót jól el lehetett különíteni. A bérlakások elhelyezése és az üzletek nem zavarták az egyházi működést.
A nemzetiségek közül legnagyobb számban a betelepülő német nemzetiségre volt jellemző a református hit gyakorlása. Így a református palota is részben az ő adakozásuknak köszönhetően épülhetett meg. Mivel a Szegeden letelepülő németek vagy iparosok, vagy arisztokraták voltak, a város jómódú polgárai közé tartoztak.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reform%C3%A1tus_palota_(Szeged) (utolsó megnyitás: 2024.12.16.)
További információkat lehet találni a Szegedi Tourinform weboldalán.
A német nemzetiség szegedi történetéről Korom Alexandrával, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk a diverCITY szolidaritási projekt ötnapos média- és nemzetiségi workshopjának egyik délutánján.
További információ a Szegedi Németek weboldalán.
