1836 körül épült, Felmayer Károly polgár, tímármester háza volt. Később fia, Gusztáv lett a tulajdonos. Az árvíz után az Építési Törzskönyv adatainak felvételekor Felmayer Gusztáv sarokháza „vízelőtti magasföldszintes”, a Maros utcai épület „vízelőtti földszintes” megjelölést kapott. Építésekor a Kis-Tiszapart és a Vargák utcája sarkán állt . A Felmayereket elismert tímármesterként írják le a korabeli dokumentumok.
A háznak érdekes telekkönyvi története van. A dokumentumokban fellelhető egy vízelvezető csatorna építésére vonatkozó kérelem, melyet a tímármester nyújtott be a helyi tanácshoz. A város újjáépítésekor kérésére a telket megnövelték, egészen az akkori Kis-Tiszapartig. Később ez lett az utca neve is. A mai Maros utcai épület mellett a Palánk területén is volt egy másik, hasonló épülete a Felmayer családnak, ám azt elbontották, így ez az egyetlen olyan épület, amely őrzi az egykori mesterek emlékét. A korabeli leírásokban így szerepel az épület ismertetése:
„Megközelítően négyzet alakú telekre épült az L alaprajzú sarokház, közvetlenül melléje a Maros utcán a téglalap alakú tímárház. A sarokház magasföldszintes, lecsapott sarka egy tengely, innen alacsony vasajtó vezet a boltozott pincébe. Homlokzata a Festő utcára 9, a Maros utcára 4 tengely. Az ablakok egyenes záródásúak, a Festő utca felől udvari bejárat. Az udvarban az 1895-ben épült „nyílt folyosó” visz a lakásba.
A tímárház a bőrszárító padlással együtt egyemeletes, homlokzata K+5 tengely. A sarok épületnél alacsonyabb lábazattal, benne pinceablakok. Az íves kapumélyedésben nagy fakapu, az ablakok egyenes záródásúak. Az emeletes tetőzet zsaluszerkezetű faépítmény, függőleges oldalakkal, mögötte kitűnően szellőztethető hatalmas bőrszárító padlás. A két épület párkánymagassága megegyezik, a tímárház a sarokház végfalára támaszkodik.” (Czímer Károly 1929. 170., Péter László: Kálmány Lajos. Bp. 1952.)
Bálint Sándor különösen értékesnek tartotta az épületet, hiszen az egyetlen épségben megmaradt ipartörténeti emlék. Országosan is fontos műemlék. 1996-ban még elhanyagolt állapotban állt az épület, melyet később felújítottak és jelenleg panzióként üzemel.
forrás: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/077_Szeged10.html (utolsó megnyitás: 2024.12.16.)
A német nemzetiséghez kapcsolódó szegedi épületekről hallgassátok meg rövid interjúnkat, melyet Korom Alexandrával, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével készítettünk a diverCITY projekt keretében.
További információ a Szegedi Németek weboldalán.
