1912-ben készült szecessziós részletekkel. Margó Ede (1872 – 1946) szobrász alkotása. Eredetileg a Stefánia parkban állt, az Erzsébet-szobor közelében.
Szeged közkedvelt szobrát bátran besorolhatjuk a szecesszió szellemi holdudvarába. A művész Dankó Pista legendás alakját a kor szokásától eltérően nem talapzatra állította, hanem az elmélázó dalköltő mögött nyíló vadrózsabokor szelíd ölelésébe helyezte. A rózsaszínben játszó, fehéres márványból faragott, szép formálású alak híven kifejezi a századfordulós életérzést, a nótafa lelkének mélységeit, dalainak mélabúját, és sírva vigadó, avagy harsány jókedvét. A szecesszió ízlésvilágát leginkább a földre hajló vadrózsák finom részleteiben és az alkotás szomorkás hangulatában fedezhetjük föl. (1)
A századfordulón Dankó Pista a kor legendás prímása volt. Életében mintegy 400 népies műdalt írt. Nyomorúsággal küzdött egész életében, elhatalmasodó tüdőbaja végül 1903-ban életét vette Budapesten. Halálhíre nemzeti gyászt indított el. (2)
Mivel a Szegedhez közeli tanyavilágban született, és a karrierje is innen indult el, holttestét díszmenetben hazahozták, és a szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Azonnal halála után mozgalom indult, hogy a híres nótaköltő alakját szobor formájában örökítsék meg az utókornak. Pósa Lajos író állt az országossá terebélyesedett mozgalom élére, aki számos nótában működött közre és mély barátságot ápolt a prímással. A műemlék 9 évvel később, Margó Ede vésője nyomán született meg. Habár a Dankó emlékmű közadakozásból készült, a történethez hozzátartozik, hogy elegendő pénz sosem gyűlt össze. Ennek ellenére, lám-lám, mit eredményez a köztisztelet: a szobrász csak a márvány anyagáért kért pénzt, ezért a gyönyörű és az idő által is nemesített kiváló munkáért nem kért tiszteletdíjat. Margó Ede – ahogyan Lyka Károly művészettörténész jellemezte: „a hegedűs szobrász” – ebben a líraian megformált, szép, romantikus szoborban rótta le tiszteletét a nótakirály előtt. (2)
Olyan szobor készült, ami a korban teljesen szokatlan volt: tapintható közelségben van az alak. Fantasztikusan szép erezetű, csipkézett, zseniális részletgazdagsággal van megformálva a háttérben elterülő, az alakot megtámasztó vadrózsabokor. A kicsit rózsaszínes, tört fehéres műemlék gyönyörűen vésett, szépen faragott. A másfeles életnagyságú emlékmű ruskicai márványból készült, és habár az idő nem tudta kikezdeni a nemes anyagot, a vandálok már néhányszor igen. (2)
forrás:
(1) https://szecesszio.szegedvaros.hu/setak-szeged-danko-pista-szobor/ (utolsó megnyitás: 2024.12.16.)
(2) https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/a-vilag-elso-cigany-szobra-danko-pista-a-szegedi-stefanian (utolsó megnyitás: 2024.12.16.)
